Forralt bor
A hosszú, hideg, sötét estéken felderíthet, megmelengethet egy pohár illatos, fűszeres forralt bor. Ezért döntöttem úgy tegnap este, hogy itt az ideje elkortyolgatni egy pohárkával.
A forralt bor megfoghatatlan kategória. A népi hagyományok, az ősi receptek, a tájanként eltérő szokások és nevek alapján csupán egyet állíthatunk biztosan. Mindegyik meleg, és mindegyikben van bor. Hogy azon kívül még mi mindent tesznek bele? Fűszerek sokaságát, cukrot, gyümölcsöket, sőt azok levét, magokat, stb. Lehet továbbá vízzel vagy teával hígítani, de azt sem tiltja törvény, hogy éppen ellenkezőleg különböző erős, ízes vagy édes szeszneművel dúsítsák alkoholtartalmát és hatásosságát.
A forralt borok készítésénél az első és legfontosabb szempont, hogy kifogástalan minőségű, mellékíztől mentes bor legyen az alap. A bor fajtájának kiválasztásának csak az ízlésünk szab határt, erre iránymutató szabály nincs.
Én a hagyományos receptet próbáltam ki tegnap, később majd próbálkozom egyéb ízesítésűekkel is. Hosszú még a tél.
Íme az alaprecept:
Hozzávalók:
1 l vörös vagy fehérbor
8 dkg cukor
1 rúd fahéj
5 szegfűszeg
két szegfűbors
fél citrom
A bort és a többi hozzávalót üvegedénybe öntjük, majd forráspontig hevítjük (ne forraljuk, mert az árt a bor aromájának), majd belekarikázzuk a citromot és csészékbe öntve forrón tálaljuk.
Én csak egy csészényit készítettem, mivel egyedül borozgattam, így kevesebb volt a bor mennyisége. Cukor helyett mézzel édesítettem, és mivel nem találtam otthon szegfűborsot, két szem feketeborsot tettem bele.
A csészébe beletettem két citromkarikát, erre öntöttem rá a fűszeres bort.
A lakásban is kellemes fahéjillat lett tőle.
